TP-Link Switch vs Netgear Switch - Van különbség?

TP-Link Switch vs Netgear Switch - Van különbség?
Dennis Alvarez

tp link vs netgear switch

A megfelelő berendezések megvásárlása nagyon nehéz lehet, még inkább, amikor egyes termékek lényegében ugyanolyanok, mint a másik. Még ha jártas is a technika világában, nehéz lehet jól választani, és a végén az Ön igényeinek leginkább megfelelő készüléket választani.

A két leggyakrabban egymásnak feszülő eszköz között van a TP-Link Switch és a Netgear Switch. Ugyanúgy néznek ki, igaz? Nos, hogy tisztázzuk a dolgokat, úgy gondoltuk, elmagyarázzuk a két eszköz közötti legfontosabb különbségeket.

A státusz tekintetében nem sok minden választja el a két vállalatot egymástól. Mind a Netgear, mind a TP-Link viszonylag nagy tekintélynek örvend, mint jó hírű gyártója minden internetes dolognak, például routereknek, modemeknek, hozzáférési pontoknak és persze kapcsolóknak.

Furcsa módon mindkét vállalatot a háztartási internet-hozzáférés kezdeti időszakában - 1996-ban - alapították, de a világ különböző pontjairól érkeztek. A Netgear egy amerikai vállalat, míg a TP-Link Kínából származik.

De vajon ez azt jelenti, hogy az általuk készített kapcsolók pontosan ugyanolyanok lesznek? Nos, ennél egy kicsit többről van szó.

Szerencsére az internetes technológia az 1996-os sötét középkor óta rakétaszerűen fejlődött. Ami azonban különösen érdekes, hogy minden vállalat nagyjából ugyanúgy hozzáfér a technológiákhoz, függetlenül attól, hogy hol van a világon.

Tehát a Netgear minden egyes technikai know-how-jával a TP-Link elkerülhetetlenül hozzáfér ugyanahhoz a forráshoz. Emiatt a két vállalat által gyártott kapcsolók pontosan ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek majd.

Valójában a kettő közötti fő különbség néha olyan apró dolog lehet, mint az ár, mivel mindegyikük olyan alkalmi ajánlatokat kínál, amelyekkel alákínálnak a másiknak.

Tehát számunkra a TP-Link vagy a Netgear switchje pontosan ugyanazt teszi. Tehát azt tanácsoljuk, hogy vegyük meg azt, amelyik éppen olcsóbb!

Ezen a ponton úgy érezzük, hogy ha belemennénk a részletekbe, hogy az egyes cégek hogyan építik fel a sajátos eszközeiket, akkor valószínűleg jobb lenne, ha csak azt magyaráznánk el, hogy pontosan hogyan működik egy kapcsoló.

Arra is kitérhetünk, hogy pontosan milyen típusú kapcsolók vásárolhatók meg mindkét cégtől. Ezt a megközelítést azon egyszerű oknál fogva alkalmazzuk, hogy talán éppen ez adja meg Önnek a szükséges információkat ahhoz, hogy megvásárolja a saját személyes igényeinek leginkább megfelelő kapcsolót.

Kapcsolók: Hogyan működnek?

A legjobb módja annak, hogy elmagyarázzuk, mit csinál egy switch, valójában az, hogy elmagyarázzuk, hogyan működtek a dolgok a switch megjelenése előtt - ami a hub. A hub, amely mára már a múlt relikviájának tekinthető, arra szolgál, hogy egy helyi hálózaton (LAN) belül több eszköz is csatlakozhasson.

Ez egy primitív készlet volt, amely gyakorlatilag agyatlan volt, és nagyjából az egyetlen dolog, amire jó volt, hogy több ethernet portot tartott, ami lehetővé tette, hogy több eszközt futtassanak bele.

Lásd még: Minden lámpa villog a TiVo-n: Lehetséges okok & Mi a teendő?

Tehát ha történetesen egy négyportos hub birtokában van, ez azt jelenti, hogy négy eszköz van hozzá csatlakoztatva.

Ezután az eszközök egymással való kommunikációjának megkönnyítése a következőképpen zajlott: amikor a hubon belül bármelyik eszköz információt akart küldeni egy másik számítógépnek, először ellenőrizte, hogy a kiszolgáló nem foglalt-e éppen.

Ha úgy találja, hogy a szerver nem foglalt, akkor továbbküldi az adatcsomagokat. Ezután a több millió adatcsomag, amely a címzett számítógép IP-címét tartalmazza, kiáramlik a küldő számítógépből a hubba.

Ami ezután történik, az a hub működésének kulcsa. A hub, mint az eszköz archetipikus, agyatlan darabkája, ezután elküldi a milliónyi adatcsomag másolatát minden hozzá csatlakoztatott számítógépnek.

Az eszköz mentőmellénye, hogy ez nem jelentette azt, hogy véletlenül mindenkinek elküldtél valamit, amit csak egy személynek terveztek. Ennek azonban nem maga a hub vetett véget.

Amikor az adatcsomagok elérik a hubhoz csatlakoztatott 3 másik számítógépet, csak az fogadhatja el őket, amelyik a küldő fél által küldött IP-címet viseli. A másik 2 számítógép azonnal elutasítja a csomagokat.

Azonban az a puszta tény, hogy ennyi felesleges csomagot küldtek, már önmagában is problémát jelentett, mivel ez elég nagy torlódást és lassú teljesítményt okozott.

És akkor jött a váltás...

Mivel látták, hogy a problémára egyértelmű és nyilvánvaló megoldás van, a mérnökök nekiláttak, hogy kitalálják, hogyan lehet agyat tenni ebbe a kétségtelenül buta dobozba. Az ennek eredményeként létrejött intelligens hub az, ami ma már hívunk egy kapcsolót Elég szép, nem igaz?

A funkció, ami igazán megkülönbözteti a hubot a switch-től, az utóbbi azon képessége, hogy megtanulja minden olyan eszköz MAC-címét, amelyik csatlakozik hozzá. Így működik ez most így.

Az adatcsomagok küldésének első része pontosan ugyanúgy történik, mint egy hub esetében. A különbség az, hogy amikor az adatátvitel megkezdődik, a switch gondolkodni kezd, és ténylegesen elkezd tanulni néhány dolgot.

Amikor a küldő számítógép (C1) adatcsomagokat küld a kapcsolóba, a kapcsoló automatikusan kitalálja, hogy C1 az 1-es porthoz van csatlakoztatva.

Ezután, amikor ezeket az adatcsomagokat a címzett számítógép, amelyet C2-nek fogunk nevezni, megkapja, ez a számítógép vissza fog küldeni egy megerősítő jelet C1-nek, hogy megerősítse, hogy megkapta az adatcsomagokat.

Most tegyük fel, hogy egy harmadik számítógép (C3) is bekapcsolódik, és néhány millió csomagot akar átküldeni C1 vagy C2 felé, a kapcsoló csak az adatok elküldése a célszámítógépnek mert mostanra megtanulta a számítógép egyedi MAC-címét.

Amint láthatod, ez eléggé csökkenti az eszközre irányuló felesleges forgalmat. Csak megerősítésképpen - minden valaha gyártott hálózati eszköznek saját egyedi MAC-címe van.

Nem lehet nem szándékos címzettekhez vezető hibák. Minden kapcsoló legalább ezt teszi. Valójában csak a jellemzőik különböztetik meg őket egymástól. Most végigfutunk néhány különböző típuson.

  1. Portok száma

A kapcsolók portjainak száma teljesen változatos, a 4 porttól egészen a 256 portig terjed. Az otthoni hálózatok esetében általában a 4, 6 és 8 portos változatok a jobbak és megfelelőbbek.

Ennél több porttal rendelkező switcheket általában csak nagyvállalatok és hasonlók használnak.

  1. Hálózati sebesség

A kapcsolók aszerint is elkülönülnek, hogy milyen hálózati sebességet tudnak támogatni és kezelni. Például, egy switch támogathatja a 10, 100 vagy 1000 megabájtos hálózati sebességet. .

Most, hogy belegondolunk, manapság még olyan kapcsolók is léteznek, amelyek 10 gigás sebességet is képesek kezelni, de nehezen tudunk olyan alkalomra gondolni, amikor ez ránk vonatkozott volna! Tehát azt javasoljuk, hogy olyan kapcsolót válasszon, amely megfelel a területen várhatóan elérhető sebességnek.

Lásd még: STARZ 4 eszköz egyszerre hiba (5 gyors tipp a hibaelhárításhoz)
  1. Duplex

Itt az utolsó dolog, ami megkülönböztet minden kapcsolót a másiktól - legyen az fél-duplex kapcsoló vagy teljes-duplex kapcsoló. Leegyszerűsítve, a fél-duplex kapcsoló olyan kapcsoló, aminek fél agya van.

Ezek a típusok csak egyirányú kommunikációt tesznek lehetővé, és mint ilyeneket, nem igazán ajánljuk, mivel nem támogatják az egyidejű beszélgetés és hallgatás funkciót. A teljes kapcsoló viszont egyszerre mindkettőre képes, gond nélkül.

Az utolsó szó

Tehát most, hogy átnéztük az összes alapvető információt a kapcsolókról, már csak az van hátra, hogy kiválassza azt, amelyik megfelel az Ön igényeinek. Ahogy láttuk, nem igazán a márka számít itt. Ami sokkal többet számít, az az, hogy milyen típusú/osztályú kapcsolót választ. Remélem, ez segített!




Dennis Alvarez
Dennis Alvarez
Dennis Alvarez tapasztalt technológiai író, több mint 10 éves tapasztalattal a területen. Sokat írt különféle témákban, az internetbiztonságtól és hozzáférési megoldásoktól a számítási felhőig, az IoT-ig és a digitális marketingig. Dennisnek nagy a szeme a technológiai trendek azonosításában, a piac dinamikájának elemzésében és a legújabb fejleményekről szóló éleslátású kommentárok bemutatásában. Szenvedélyes célja, hogy segítsen az embereknek megérteni a technológia összetett világát és megalapozott döntéseket hozni. Dennis a Torontói Egyetemen szerzett számítástechnikai alapképzést, a Harvard Business School-on pedig üzleti adminisztrációból szerzett mesterképzést. Amikor nem ír, Dennis szeret utazni és új kultúrákat felfedezni.